Következő kísérletemhez szándékosan választottam egy alap marhapörkölt receptet, amelyet mindenki a saját ízléséhez formálhat. Bizony, hiszen én nem vagyok az a vaskalapos, aki hangosan felszisszen, ha valaki nem a nagymamája által 50 éve főzött – általa eredetinek vélt – receptet készíti el. Ez egy letisztult, nem „túltolt” pörkölt recept, amelyet viszont éppen annyira megbolondít a Szt. István Cabernet Sauvignon vörösbora, amennyire kell.
Hozzávalók A körethez |
Pároljuk üvegesre a hagymát egy kevés disznózsíron (lehet ezen vitatkozni, de meggyőződésem, hogy a pörkölt csakis zsírral az igazi). Dobjuk bele a felkockázott (kb. 2x2 cm kockák) marhahúst. Forgassuk addig, amíg ki nem világosodik a hús, aztán jöhet bele az egész kömény, amit én használat előtt egy mozsárban mindig „megjáratok”. Ez azt jelenti, hogy megpróbálom megőrölni, ami persze nem sikerül, viszont ahogy az őrlővel megsértem a felületét, csodálatos illatok szabadulnak fel belőle. | |
Miután ezzel megvagyunk, húzzuk félre a tűről, szórjunk bele 1-2 kanál pirospaprikát, forgassuk át, majd ahogy visszatoltuk a tűzre, mehet bele 0,5 liter víz és kb. 2 dl a vörösborból. Most már nincs túl sok dolgunk, minthogy fedő alatt pároljuk puhára a húst (ez csupán órák kérdése…). Amikor már puhulni kezd, akkor levehetjük a fedőt, jöhet 1-2 szelet paradicsom és a hajszál vékonyra vágott fokhagyma, na meg persze a só. 5 perc után már kóstolhatunk és nyugodtan utóízesíthetünk, hiszen én ilyenkor még nagyjából 20-30 percig főzöm a pörköltet, amíg a kívánt sűrűségű lesz, tehát ha van kedvünk, akkor most még nyugodtan rakhatunk hozzá egy kevés vörösbort is. | |
A tarhonyát szerintem a legjobb kevés pirított, füstölt szalonnán kezdeni. Tálalásnál petrezselyemmel is feldobhatjuk. |